K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

VAJK FEJEDELEM		2012.02.05. 11:16
Fejedelemk�nt Istv�n atyja �let�ben a nyitrai duk�tus (l�sd Nyitrai Fejedelems�g �s Hercegs�g) ura volt, majd 997-ben, G�za fejedelem hal�la ut�n k�vette �t a fejedelmi sz�kben. G�za az�rt, hogy fia sz�m�ra biztos�tsa a tr�nt hal�la ut�n, megeskette a f�urakat, hogy fi�t t�mogatj�k. Azonban mikor G�za meghalt, Kopp�ny bejelentette ig�ny�t a fejedelmi tr�nra. Kopp�ny az apja, Tar Szer�nd �s G�za �ltal k�t�tt szerz�d�s �rtelm�ben a Balatont�l d�lre es� ter�letek ura volt. Ig�ny�t a tr�nra a szenior�tus �s a levir�tus – Istv�n meg�zvegy�lt �desanyj�t, Saroltot feles�g�l k�v�nta venni[12] – jog�ra val� hivatkoz�ssal indokolta. Kopp�ny mell� sorakoztak fel a r�gi rend �s a t�rzsi szabads�g h�vei, akikben az ellen�ll�st az is fokozhatta, hogy Istv�n k�r�l nagy sz�mban csoportosultak idegen nemzetis�g�ek, f�leg n�metek. Kopp�ny dala(Istv�n a Kir�ly rockopera): http://www.youtube.com/watch?v=LAuZ-i3ADcc Istv�n hadait is n�met hadvez�rek (Hont (Hunt), Paznan (Pazman), Vecelin, Orci) ir�ny�tott�k �s az sem kiz�rt, hogy III. Ott� n�met-r�mai cs�sz�r is k�ld�tt seregeket Istv�n seg�t�s�re. A d�nt� �tk�zetre Veszpr�m k�zel�ben ker�lt sor, ahol Istv�n megverte a pog�ny seregeket; a csat�ban Kopp�ny is �let�t vesztette, Vecelin �lte meg.[13] Istv�n Kopp�ny test�t feln�gyeltette �s testr�szeit h�napokig kif�ggesztve tartott�k az orsz�g n�gy legfontosabb v�r�nak kapuja felett – Gy�rben, Veszpr�mben, Esztergomban �s Gyulafeh�rv�ron – jelezve, hogy mi v�r az uralkod�nak nem engedelmesked�kre. Ezzel Istv�n �si emberi �s magyar t�rv�nyt szegett meg, amely szerint a halottakat el kell temetni. Tette elrettent�sre szolg�lt, kegyetlen b�n�sm�ddal fenyegetve azokat, akik nem engedelmeskednek neki �s papjainak. Istv�n Kir�lly� koron�z�sa(Istv�n a Kir�ly rockopera): http://www.youtube.com/watch?v=ePaQncCBUzM Istv�n �s Kopp�ny harc�ban nemcsak az forgott kock�n, hogy ki lesz a magyar n�p uralkod�ja, hanem a keleti �s nyugati orient�ci� k�rd�se. Kopp�nnyal – aki egyes forr�sok szerint biz�nci r�tus szerint megkeresztelkedett – a biz�nci politikai befoly�s er�s�d�tt volna, m�g Istv�n gy�zelm�vel a n�met ir�nyvonal nyert teret. A K�rp�t-medence geopolitikai helyzete folyt�n a kor k�t nagyhatalma k�z� �kel�dve ir�nyt kellett v�lasztani. K�zkelet� t�ves magyar�zat szerint az �llam l�te, vagy a magyars�g l�te forgott kock�n ezen, azonban ez a k�rd�s a t�rt�nelmi mi lett volna, ha... kateg�ri�ja. Kopp�ny esetleges gy�zelm�vel �ppolyan st�tusz� �s helyzet� magyar fejedelems�g alakult volna ki, v�lhet�en biz�nci ir�nyvonallal, mint az erd�elvei fejedelems�g, j�vend� sorsa azonban nem meghat�rozhat�. A Kopp�ny �ltal vezetett magyar fejedelems�g �pp�gy az � tov�bbi szem�lyes bel- �s k�lpolitik�j�nak siker�t�l f�gg�tt volna, ahogyan azt az Istv�n vezette �llam eset�ben is l�tjuk, amely azonban a k�rnyez� orsz�gokhoz hasonl�an kereszt�ny �llamm� v�lt.   Forr�s: wikipedia.hu

MAGYARORSZ�G KIR�LYAK�NT		2012.02.05. 11:33
Kir�lyk�nt Ezut�n Istv�n el akarta mag�t ismertetni az orsz�g hat�rain t�l is, mint Isten kegyelm�b�l uralkod� kir�lyt, aki nem csak a turulmad�rj�slata k�vetkezt�ben gyakorolja a hatalmat n�pe felett, ami csak a pog�ny uralmi meger�s�t�st adhatta Istv�n sz�m�ra. Ennek �rdek�ben 999-ben Asztrik pannonhalmi ap�tot k�ldte R�m�ba, hogy II. Szilveszter p�p�val t�rgyaljon,[14] akit�l koron�t �s apostoli �ld�st nyert, �s Magyarorsz�g bel�pett az eur�pai kereszt�ny nemzetek sor�ba, ezen bel�l is a nyugati kereszt�nys�g fel� orient�l�dott. Mindezek mellett megtartotta f�ggetlens�g�t, �s nem lett a cs�sz�r h�b�rese. Ezzel megalakult a kereszt�ny, f�ggetlen Magyar Kir�lys�g. A koron�t, amely azonban nem azonos a ma Szent Korona n�ven ismert uralkod�i jelv�nnyel, Istv�n a kereszt�nys�g terjeszt�s�ben bet�lt�tt szerep��rt kapta. Ekkor m�r �llt a veszpr�mi p�sp�ks�g �s a gy�rinek is megvetett�k az alapjait. A koron�z�sra 1000 kar�csony�n (m�s �rtelmez�sek szerint 1001. janu�r 1-j�n vagy 1001. augusztus 24-�n), Esztergomban ker�lt sor.     Bels� hatalm�nak meger�s�t�se A koron�z�s ut�n Istv�n Magyarorsz�g uralkod�ja lett, �m t�nyleges hatalm�nak megszil�rd�t�s��rt m�g tennie kellett, le kellett gy�znie t�rzsi ellenfeleit. A harcokat els�k�nt 1003-ban ind�totta meg Erd�ly ellen, ahol saj�t nagyb�tyja, Gyula ellen k�zd�tt. Fegyverrel k�zd�tte le Prokujt (vagy Gyula) [15] �s csal�dj�val egy�tt fogs�gba ejtette (k�s�bb Gyul�t engedte Lengyelorsz�gba menek�lni), orsz�g�t beolvasztotta saj�tj�ba �s ott is megkezdte a kereszt�ny hitt�r�t�st. �szak-Erd�ly elfoglal�sa ut�n megalap�totta az erd�lyi p�sp�ks�get, tov�bb� l�trehozta Doboka (Doboka Csan�d apja, val�sz�n�, hogy � vezette Istv�n hadait az 1003-as hadm�veletek sor�n) v�rmegy�t �s v�risp�ns�got. Az erd�lyi p�sp�ks�g jelent�s�ge az volt, hogy n�gyre emelkedett Magyarorsz�g egyh�zmegy�inek sz�ma, �s a k�nonjog szerint ennyi kell egy �n�ll� egyh�ztartom�ny l�trehoz�s�hoz. A 11. sz�zad sor�n Istv�n m�g k�t t�rzsi �llammal sz�molt le. Nem tudni pontosan a feltehet�en bolg�r Ke�n elleni hadj�rat idej�t, de v�lhet�en nem sokkal az erd�lyi ut�n t�rt�nt. Ke�n d�l-erd�lyi nagy�r volt, aki a 10. sz�zad v�ge �ta magyar t�rzsf�k�nt viselkedett, �s m�r G�z�val is szembesz�llt. Ke�nt alattval�i vajd�nak h�vt�k, miut�n Istv�n legy�zte �s meg�lte, hely�re isp�nt ((Gyula-) feh�rv�ri) helyezett. Az �j isp�nt a n�p tov�bbra is vajd�nak h�vta, ebb�l alakult ki az erd�lyi vajdas�g int�zm�nye. Istv�n 1008-ban a fekete magyarok ellen viselt hadat. A fekete magyarok feltehet�en a D�lkelet-Dun�nt�lon �l� idegen etnikum� katonai seg�dn�pekkel, a kavarokkal/kabarokkal azonosak. Az � ter�let�k�n alap�totta meg 1009-ben a p�csi p�sp�ks�get, �s tal�n a kalocsai �rseks�g is ennek a gy�ztes h�bor�nak k�sz�nheti megalakul�s�t. A fekete magyarok ter�let�n alak�totta ki Baranya �s Tolna, valamint Bodrog �s B�cs megy�ket. De nem csak fegyverrel teremtett rendet orsz�g�ban. Mivel l�nytestv�reinek kih�zas�t�sa is r�maradt, ebben is igyekezett politikai c�lokat szem el�tt tartani. Egyik testv�r�t a Felvid�ken �l� kavar t�rzsr�sz vezet�j�hez, Aba S�muelhez adta feles�g�l. Ezzel siker�lt el�rni azt, hogy a s�gor�val nem kellett fegyveresen szembesz�llnia. Orsz�gr�sze szint�n beolvad Istv�n�ba, cser�be Istv�n a n�met mint�ra (palotagr�f) alap�tott palotaisp�ni c�mmel ruh�zta fel. Mindennek a felt�tele az volt, hogy Aba S�muel t�rjen �t a kereszt�ny hitre. A h�zass�g r�v�n Istv�n orsz�ga 1010-re kiterjedt a M�tra vid�k�re, ahol megalap�totta az egri p�sp�ks�get, illetve l�trehozta �jv�r megy�t. M�sik testv�r�t 1009-ben adta feles�g�l a velencei d�zs�hoz, Orseolo Ott�hoz. Ezzel a h�zass�ggal Istv�n el�rte, hogy rendez�d�tt a r�g�ta rossz magyar–biz�nci viszony, hiszen Velence a Biz�nci Birodalom h�b�rese volt, a kapcsolat a k�vetkez� �vtizedben m�r sz�vets�gi szintre jutott. Szint�n b�k�s �ton egyezett ki a K�r�s-vid�k t�rzsf�j�vel, Vat�val, aki felvette a kereszt�nys�get. Forr�s: Wikipedia

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk