K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

1848-49. POLG�RI FORRADALOM �S SZABADS�GHARC		2012.02.05. 11:54
AZ 1848 - 49. POLG�RI FORRADALOM �S SZABADS�GHARC 1846-t�l egyre fesz�ltebb a hangulat az osztr�k birodalomban, erre r�seg�t a gal�ciai felkel�s is �s a 46-47-es �vek gyenge term�se. Ekkor �l �ssze az utols� rendi orsz�ggy�l�s, �les t�mad�st int�znek a korm�nyzati rendszer ellen, a reformok megrekednek. Az als�t�bl�n az er�viszonyok kiegyenl�tettek �s �les ellent�t bontakozik ki Sz�chenyi �s Kossuth k�z�tt. A p�rizsi forradalom h�re 1848. m�rcius 1-�n �rkezett Pozsonyba. Kossuth az als�t�bla m�rcius 3-ai �l�s�n �ltal�nos t�mad�st ind�tott az abszolutizmus eg�sz rendszere ellen. F�lirati javaslat�ban – melyet az als�t�bla ellenvet�s n�lk�l elfogadott – jobb�gyfelszabad�t�st, a terhek k�z�s v�llal�s�t �s f�ggetlen nemzeti korm�nyt k�vetelt. Az udvar az orsz�ggy�l�s feloszlat�s�t m�rlegelte, hogy id�t nyerjenek Istv�n n�dort �s helyetteseit B�csbe h�vt�k. �gy nem volt aki a f�rendi t�bl�t �sszeh�vja. Kossuth ekkor a pesti radik�lisokhoz fordult, arra b�tor�totta �ket, hogy k�vetel�seikkel gyakoroljanak nyom�st az orsz�ggy�l�sre. M�rcius 13-�n B�csben is kit�r a forradalom, B�cs a forradalm�rok kez�re ker�l, Metternich lemond, majd elmenek�l. A gy�ztes b�csi forradalom radikaliz�lja a magyarokat is, m�rcius 14-�n Kossuth ind�tv�ny�ra – a 12 ponttal �sszecseng� m�don – tov�bbfejlesztett f�lirati javaslatot a f�rendek elfogadt�k, m�snap reggel k�t haj� vitte a f�nyes k�ld�tts�get a f�lirattal B�csbe. A B�CSI FORRADALM�ROK MEGSEG�T�S�R�L(VIDE�KLIPP): http://www.youtube.com/watch?v=xeQbJ7xh6Hw A b�csi forradalom h�re Pesten is meggyors�totta az esem�nyeket. A “m�rciusi ifjak”, Pet�fi S�ndor, Vasv�ri P�l, Irinyi J�zsef, J�kai M�r f�lres�p�rtek minden �vatoskod�st, �s m�rcius 14-�n este a Pilvax k�v�h�zban elhat�rozt�k, hogy a k�vetel�seknek m�snap utcai t�ntet�sekkel adnak nyomat�kot. M�rcius 15-�n nagy t�meg gy�lt �ssze, aminek Pet�fi elszavalta a Nemzeti dalt a Nemzeti M�zeum l�pcs�j�n, ezut�n a t�meg a Landerer Nyomd�hoz ment, hogy a 12 pontot kinyomtass�k, majd T�ncsics kiszabad�t�sa k�vetkezett. Pesten v�r n�lk�l gy�z a forradalom. T�NCSICS MIH�LY A HAZ�R�L(VIDE�KLIPP): http://www.youtube.com/watch?v=CZCN9pt97j4 M�rcius 16-�n a parlamenti k�ld�tts�g tal�lkozik az uralkod�val, aki az udvar nyom�s�ra eleinte nem enged, majd a forradalom h�re miatt m�gis. Meg�g�rik a pontok teljes�t�s�t �s kinevezik Batthy�nyt minisztereln�knek. Ekkor l�zas t�rv�nyalkot� munka kezd�dik, melynek eredm�nye az “�prilisi t�rv�nyek”. Az uralkod� �prilis 11-�n szentes�ti ezeket, �s ez�ltal az �llamalap�t�s �ta a legfontosabb fordulatot hozz�k. Nem t�lz�s a 48-as alkotm�nyr�l besz�lni. �prilisi t�rv�nyek: f�ggetlens�gre vonatkoz� t�rv�nyek: f�ggetlen magyar miniszt�rium, amely minden jogk�rrel rendelkezik, s mely jelent�sen korl�tozza a kir�ly befoly�s�t, a k�l�gyek int�z�se a kir�ly kez�ben marad, de l�trehozz�k a magyar k�l�gyminiszt�riumot, melynek feladata a magyar �rdekek �rv�nyes�t�se. jobb�gyfelszabad�t�s �llami k�rp�tl�ssal, megsz�nnek a jobb�gyi k�telezetts�gek (az �rb�ri terhek �s a papi tized), a paraszt megkapja a f�ldet, a f�ldbirtokost pedig az �llam k�rp�tolja. Ez K�z�p �s Kelet-Eur�pa t�rt�net�ben a legradik�lisabb, a parasztok szempontj�b�l a legel�ny�sebb jobb�gyf�lszabad�t�s. A f�ldt�rv�ny azonban nem foglalkozik a zsell�rek probl�m�j�val, azok f�ldet nem kapnak, �gy ez nem old�dik meg. Ehhez a t�rv�nyhez tartozik a felekezetek egyenjog�s�ga is. alkotm�nyos rend: �letbe l�p a cenzusos v�laszt�jog, mely a korabeli Eur�p�ban egyed�l�ll�an alacsony vagyoni hat�rhoz k�t�d�tt. A lakoss�g nagyobb h�nyada szavazott, mint Angli�ban. Megsz�nt az el�zetes cenz�ra. Az als�t�bla n�pk�pviseleti orsz�ggy�l�ss� v�lik, amit nem lehet feloszlatni �s megalakulnak a parlamentnek felel�s miniszt�riumok is. ter�leti egys�g: uni� Erd�llyel �s a d�li hat�r�rvid�kkel, a nemzet�rs�g megteremt�se.     Tov�bb…

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk