A muhi csata

B�vebben: Muhi csata

�prilis 9. ut�n, miut�n feld�lta Lengyelorsz�got �s a Legnicai csat�ban (Leignitz mellett) legy�zte a szil�ziai �s n�met hadakat, Batu k�n csapataihoz �jabb mongol sereg csatlakozott Orda k�n vezet�s�vel. K�t nappal k�s�bb a mongol f�sereg a muhi csat�ban (1241. �prilis 11.) meg�tk�z�tt a sz�mban k�r�lbel�l megegyez� magyar kir�lyi haddal, �s veres�get m�rt r�.

TAR�RJ�R�S MAGYARORSZ�GON VIDE�KLIPP: http://www.youtube.com/watch?v=syt5Y0A1wHw

(Forr�s: Wikipedia)

Magyarorsz�g pusztul�sa

B�la kir�lynak siker�lt elmenek�lnie Ausztri�ba, �m ott II. (Harcias) Frigyes foglyul ejtette, �s csak jelent�s v�lts�gd�j illetve ter�leti engedm�nyek fej�ben hagyta t�vozni. �szak-�szaknyugat fel�l �jabb mongol sereg �rkezett Bajdar vezet�se alatt, sikertelen�l megostromolta Tur�cot �s Nyitr�t, majd Esztergomn�l csatlakozott a t�bbi mongol hadhoz.

A mongolok sikeresen �tkeltek a Dun�n, kihaszn�lva, hogy a szokatlanul hideg t�l miatt az befagyott, �s a magyarok hi�ba pr�b�lt�k a j�g felt�r�s�vel megakad�lyozni az �tkel�st.

Mialatt a kir�ly Ausztria fel� menek�lt, a mongolok sikertelen�l pr�b�lt�k bevenni Gy�r, Pannonhalma �s Sz�kesfeh�rv�r er�d�tm�nyeit.

A mongolok egy r�sze, Kad�n vezet�s�vel a sebes�lt K�lm�n herceget �s az Ausztri�b�l hazat�r� B�la kir�lyt �ld�zte Segesd, Varasd, Keml�k, Cs�zma, �s Z�gr�b ir�ny�ba, de egyetlen v�rat sem vettek be, r�szben az�rt is, mert a menek�l� B�la kir�lyt akart�k elfogni, �s az ostromok t�bb id�t ig�nyeltek volna.

IV. B�la Z�gr�bb�l �rtes�tette a p�pai udvart a muhi csata v�res vesztes�g�r�l.

A kr�nik�k szerint IX. Gergely megsiratta Magyarorsz�got, �s a domonkosokon kereszt�l keresztes hadj�ratot hirdetett a tat�rok ellen, azonban t�nyleges seg�ts�get nem ny�jtott az orsz�gnak, hiszen t�ls�gosan lefoglalta a II. Frigyes ellen v�vott h�bor�.

B�la kir�ly az Adriai-tenger partmell�k�n tal�lhat� Trau szigeti v�r�ban h�zta meg mag�t, amelyet Kad�n csapatai nem tudtak elfoglalni, ez�rt folytatt�k �tjukat d�lkelet ir�ny�ba, �s Boszni�n �t t�voztak az orsz�gb�l.

A megr�m�lt IV. B�la 1241 j�nius�ban k�vetei �tj�n h�b�ri esk�t tett II. Frigyes n�met-r�mai cs�sz�rnak, cser�be a katonai seg�ts�g�rt, de ez ut�bbi soha nem �rkezett meg. (P�r �vvel k�s�bb a p�pa ez al�l az esk� al�l felmentette.)

„A Pest k�zponttal berendezkedett mongolok igyekeztek megszervezni a betakar�t�st �s az ad�behajt�st a lak�hely�re visszacsalogatott lakoss�gt�l.”([2])

Rogerius mester le�r�sa szerint: „Arat�s ideje volt, behordt�k a gabon�t, a sz�n�t �s a szalm�t �s berakt�k a cs�rbe. Ott �llott mellett�nk a k�n �s a tat�r �s mulatott azon, hogy az apa le�nya, a f�rj neje, a testv�r sz�p huga �r�n v�ltja meg �let�t. A n�ket �letben hagyt�k �s k�l�n�s gy�ny�r�s�get tal�ltak abban, hogy az apa vagy f�rj jelenl�t�ben k�jelegjenek a le�nnyal vagy feles�ggel. Ken�zeket, vagyis isp�nokat is rendeltek, hogy igazs�got szolg�ltassanak �s �ket l�val, marh�val, fegyverrel, sz�ll�ssal �s ruh�zattal ell�ss�k. Az �n tiszttart�m is ilyen �r volt �s tal�n 1000 falunak parancsolt. Volt tal�n sz�z ilyen ken�z�k. B�ke volt, v�s�rt tartottak, gondoskodtak p�rtatlan igazs�gszolg�ltat�sr�l. Aki sz�p le�nyokat hozott nekik, azt birk�val, �k�rrel vagy l�val aj�nd�kozt�k meg.”

A mongolok visszavonul�sa

�g�dej k�n 1241 december�ben meghalt, �s ennek h�re t�bb h�napos k�s�ssel jutott el Magyarorsz�gra. Ekkor a Batu k�n vezette f�sereg Buda �s Pest t�rs�g�b�l d�lnek fordult, feld�lta P�cset, majd a Duna medr�t k�vetve, Szerbi�t �rintve (ahol szint�n legy�zt�k a szerbeket �s az orsz�g egy r�sz�t is feld�lt�k) Havasalf�ld fel� elhagyta az orsz�got. Hozz�juk csatlakozott egy m�sik hadtest, amely Erd�lyen kereszt�l t�vozott.

Batu k�n �jb�l egyes�lt serege teh�t 1242 m�rcius�ban Havasalf�ld�n �t vonult vissza kelet fel�.

1241 �prilisa �s 1242 m�rciusa k�z�tti majdnem egy �v leforg�sa alatt a mongol sereg d�l�sa nyom�n Magyarorsz�g lakoss�g�nak kb. 40-50%-a pusztult el (3 milli�b�l kb. 1,5 milli� ember), emellett hatalmas volt az anyagi k�r is.

Egyes t�rt�n�szek vitatj�k^[forr�s?], hogy Batu k�n �g�dej nagyk�n hal�la miatt vonult volna ki az orsz�gb�l. Szerint�k az �j nagyk�n megv�laszt�s�ra csak 1246-ban ker�lt sor, �s a v�laszt�sra Batu el sem ment. Emellett azt hangs�lyozz�k, hogy a mongol sereg Kijevb�l t�rt�n� elindul�sa �ta sok harcost vesztett az orosz, lengyel, cseh �s magyar seregek elleni csat�kban. Nem tudta megsemmis�teni a teljes magyar hader�t – erre bizony�t�k az is, hogy IV. B�la r�viddel a tat�rj�r�s ut�n m�r t�bb k�lf�ldi hadj�ratott vezetett �s visszaszerezte a t�le kor�bban kizsarolt nyugati megy�ket is –, �s nem tudta elfoglalni a magyar er�d�tm�nyek jelent�s r�sz�t sem.

IV. B�l�nak R�m�ba k�ld�tt level�b�l tudjuk, hogy Feh�rv�r, Esztergom, Veszpr�m, Tihany, Gy�r, Pannonhalma, Moson, Sopron, Vasv�r, �jhely, Zala, L�ka, Pozsony, Nyitra, Kom�rom, F�lek �s Aba�jv�r 1242. febru�r 2-�n m�g magyar k�zen volt.

Egy�b forr�sok vizsg�lat�b�l val�sz�n�s�thet�, hogy k�zel sz�zhatvan magyar v�r, kolostor �s egy�b er�d�tm�ny nem ker�lt a mongolok kez�re. Ismert, hogy a k�z�pkorban a k�nny�lovass�gra alapozott gyors mozg�s� hadseregeknek nem volt er�ss�g�k a v�rostrom.

A fennmaradt oklevelek tan�s�ga szerint a mongolok uralm�val a k�zrend�ek is szembeszeg�ltek. Az er�ss�gekben ostromlott harcosok �s a n�p egy�ttes ellen�ll�sa nagyon megnehez�thette a mongolok dolg�t, akik �gy sz�tsz�r�dtak Magyarorsz�g eg�sz ter�let�n. A kor viszonyai mellett a mongol hadsereg ell�t�sa is neh�zs�get okozhatott, s a h�tukban orosz ter�leten �j ellen�ll�sok szervez�dtek, f�leg miut�n az oroszok a Cs�d-t�n�l (1242. �prilis 5-�n) legy�zt�k a N�met Lovagrendet, �s er�ik felszabadultak.

A visszavonul�s okak�nt felmer�lhet a sz�ks�ges legel�k el�gtelens�ge is, azonban arr�l, hogy a visszavonul�st mi v�ltotta ki, val�j�ban m�g nincsenek biztos inform�ci�k.

Forr�s: wikipedia