Trianoni b�kedikt�tum

La galerie des Cotelles - az 52 m�ter hossz� �s h�t m�ter sz�les folyos�, ahol Magyarorsz�g b�keszerz�d�s�t al��rt�k

M�g 1919 elej�n a b�ketan�cs semleges bizotts�gokat jel�lt ki az etnikai hat�rok meg�llap�t�s�ra. Ez a Felvid�ken p�ld�ul �gy zajlott: a semlegesnek nevezett deleg�ci� k�t tagja cseh sz�let�s� amerikai �llampolg�r volt (Jan Karmezin �s Robert Kamev). �k Kass�n a Schalkh�z sz�llod�ban hamis�tott jegyz�k�nyveket vettek fel, amelyek k�s�bb a t�rgyal�sokon d�nt� �rvk�nt szerepeltek az elcsatol�s mellett. Ugyanakkor a Teleki-f�le t�rk�peket nem vett�k figyelembe.^[16]

A b�ket�rgyal�sokra megh�vott magyar k�ld�tts�g 1920. janu�r 7-�n �rkezett P�rizsba, gr�f Apponyi Albert vezet�s�vel, soraiban gr�f Bethlen Istv�nnal �s gr�f Teleki P�llal, akinek itt ker�lt el� h�res, a K�rp�t-medence etnikai viszonyait �br�zol� t�rk�pe, amelyen piros sz�nnel jel�lte a magyars�got. Innen az elnevez�s: „a v�r�s t�rk�p”. A deleg�ci�t azonnal a Neuilly-ben l�v� Ch�teau de Madrid nev� sz�ll�ba intern�lt�k, �s ott h�zi �rizetben tartott�k, azaz val�j�ban nem vehettek r�szt a konferenci�n. Csak 1920. janu�r 16-�n – a b�ketervezet v�gleges lez�r�sa ut�n – ny�lt lehet�s�g arra, hogy a magyar k�ld�tts�g is el�adhassa az �ll�spontj�t. Ekkor tartotta meg gr�f Apponyi Albert a francia k�l�gyminiszt�rium f�ldszinti d�szterm�ben, a b�kekonferencia Legfels� Tan�csa el�tt, h�res „v�d�besz�d�t”.^[17]

Ezut�n �tvett�k a szerz�d�st tartalmaz� dokumentumot, majd p�r nap m�lva – l�nyeg�ben an�lk�l, hogy figyelembe vett�k volna a magyar �rveket – al��rt�k. Az �j hat�rokat elvileg a Woodrow Wilson amerikai eln�k �ltal megfogalmazott nemzeti elv alapj�n jel�lt�k ki. Ett�l azonban t�bb esetben, strat�giai, gazdas�gi, k�zleked�si stb. szempontokra hivatkozva elt�rtek. P�ld�ul az �sszes az �j hat�rral p�rhuzamos �t �s vas�t a hat�r t�loldal�ra ker�lt (f�leg katonai okokb�l). P�ld�ul az Arad-Nagyv�rad-Szatm�rn�meti �t �s vas�t, a Csall�k�z (a megmaradt, �sszek�t� utak n�lk�li sugaras szerkezet m�ig a magyar k�zleked�s egyik gondja). �gy ker�ltek egybef�gg� magyar lakoss�g� t�mb�k is a hat�r t�loldal�ra (p�ld�ul a Csall�k�z, Sz�kelyf�ld, az egykori Partium �s B�cska egyes r�szei), noha legt�bbsz�r ki lehetett volna jel�lni megfelel� hat�rt. A magyar t�rgyal�si strat�gia alapvet�en Magyarorsz�g ter�leti integrit�s�nak meg�rz�s�t szerette volna el�rni. �rveik az orsz�g t�rt�nelmi, f�ldrajzi �s gazdas�gi egys�g�t igyekeztek al�t�masztani. Emellett a magyar deleg�ci� k�rte a n�pszavaz�s lehet�s�g�t is, a sz�vets�gesek �ltal sokat hangoztatott �nrendelkez�s �s nemzetis�gi elvre hivatkozva.^[18] Apponyi besz�de sokakban nagy hat�st keltett, mivel azonban a b�keszerz�d�st illet�en a d�nt�s m�r megsz�letett, �rveit nem vett�k figyelembe.^[19]

A szerz�d�st v�g�l a l�nyeg�ben erre kinevezett Simonyi-Semadam S�ndor korm�ny�nak k�ld�ttei, Drasche-L�z�r Alfr�d rendk�v�li k�vet �s Ben�rd �goston, n�pj�l�ti miniszter �rt�k al� 1920. j�nius 4-�n. A szerz�d�st az 1921. �vi XXXIII. t�rv�nycikkel iktatt�k be a magyar jogrendszerbe.

Forr�s: Wikipedia