Az els� f�ggetlen korm�ny: Nagy huzavona ut�n a minisztereln�k Batthy�ny Lajos gr�f �prilis elej�re megalak�totta korm�ny�t. A miniszt�rium �sszet�tele t�kr�zte az er�viszonyokat, a miniszterek t�bbs�ge az ellenz�ki p�rt vezet�ib�l tev�d�tt ki. De�k Ferenc az igazs�g�gyi, Szemere Bertalan a bel�gyi, E�tv�s J�zsef a vall�s- �s oktat�s�gyi, Klauz�l G�bor a f�ldm�vel�si �s ipar�gyi t�rc�t kapta. Kossuth Lajost nem lehetett kihagyni a korm�nyb�l, r� a p�nz�gyek ir�ny�t�s�t b�zt�k. Sz�chenyi Istv�n k�zmunka�gyi miniszter lett. Had�gyminiszterr� a m�velt, de kor�bban nem politiz�l� M�sz�ros L�z�rt nevezt�k ki. Beker�lt a korm�nyba a korzervat�v Esterh�zy P�l herceg is, mint “a kir�ly szem�lye k�r�li” miniszter.

Elhat�rozz�k, hogy a magyar katon�kat felesketik, a honv�d z�szl�aljakat �nk�ntes m�don szervezik, a nemzet�rs�g fel�ll�t�s�val kezdik. Az �jabb b�csi forradalom hat�s�ra az uralkod� elmenek�l, ez�rt �jra �sszeh�vj�k az orsz�ggy�l�st �s d�ntenek �j bankjegyek kibocs�t�s�r�l. Fontos a k�lpolitikai helyzet alakul�sa, sz�m�tanak egy n�met egys�g kialakul�s�ra �s arra, hogy ehhez az �r�k�s osztr�k tartom�nyok is csatlakozn�nak. K�vetet is k�ldenek Frankfurtba a n�met birodalmi gy�l�sre. Ha az egys�g nem val�sulna meg, az �prilisi t�rv�nyek �ltal el�rt jogokat akkor is meg kell tartani. Mind az udvar, mind a nemzetis�gek azonban m�sk�nt gondolj�k. A nemzetis�gek nem nyugszanak bele a magyar �llamnyelvbe, mindenhol nemzetis�gi mozgalmak szervez�dnek :

• Karl�c�n szerb gy�l�sen a hat�r�r vid�kek �n�ll�s�g�t �s b�csi ir�ny�t�st k�vetelnek.
• Bal�zsfalv�n  a rom�nok tartanak gy�l�st, ahol ellenzik az uni�t Erd�llyel. B�csi ir�ny�t�st akarnak, k�s�bb pedig egyes�lni k�t rom�n fejedelems�ggel.
• T�r�sszentm�rton: a szlov�kok csak nyelvi �n�ll�s�got k�vetelnek.
• Horv�tok: Jellasics horv�t b�n f�lmondja az engedelmess�get, poz�ci�ban marad �s szervezi a hadsereget.

1848.  j�nius v�g�n megtartj�k az els� n�pk�pviseleti v�laszt�sokat. A polg�ri �talakul�s h�vei els�pr� gy�zelmet aratnak. Innent�l a korm�ny szil�rd parlamenti t�bbs�gre t�maszkodhatott. Az �j orsz�ggy�l�s legfontosabb probl�m�ja a honv�delem megszervez�se. Kossuth ekkor h�res besz�det mond, nem tartja kiz�rtnak egy orosz katonai beavatkoz�s lehet�s�g�t. 200 ezer �joncot k�r, melyet megszavaznak neki. Megindul a hadsereg szervez�se �s egy �j pap�rp�nz kibocs�t�sa. F�laj�nlj�k az �joncok egy r�sz�t az udvarnak, de am�g fenn�ll egy esetleges horv�t t�mad�s vesz�lye, addig nem k�ldik �ket.

Radeczki gy�zelmet arat az it�liai forradalom felett �s az udvar radik�lisabban �ll hozz� a magyar �gyekhez: a B�csbe k�ld�tt k�t miniszterrel, majd egy 100 f�s parlamenti k�ld�tts�ggel sem �llnak sz�ba. Memorandumot k�sz�tenek, melyben vissza akarj�k vonni az �prilisi t�rv�nyeket. (Sz�chenyi ekkor �r�l meg.) Szeptember 11-�n a korm�ny beny�jtja lemond�s�t, csak k�t miniszter Kossuth �s Szemere tartja meg t�rc�j�t. �jra Batthy�nyt b�zz�k meg korm�nyalak�t�ssal, az �j korm�ny szeptember 12. �s okt�ber 2. k�z�tt volt hatalmon.

Jellasics szeptember 11-�n �tl�pi a hat�rt, a korm�ny mozg�s�t�st rendel el, a cs�sz�ri magyar katon�k elindulnak haza, Kossuth az Alf�ldre megy toborozni. Miut�n megtiltj�k, hogy fell�pjen a horv�tok ellen, Istv�n n�dor lemond B�csb�l cs�sz�ri biztost k�ldenek Lambert Ferenc gr�f szem�ly�ben, akit felismernek �s meg�lnek. A magyar seregek, melynek vezet�je M�ga, P�kozdn�l szeptember 29-�n �tk�znek meg Jellasiccsal, aki a veres�g ut�n fegyversz�netet k�rve sietve menek�l az orsz�gb�l. M�g��k �ld�z�be veszik �ket, de az osztr�k hat�rn�l meg�llnak.

Ekkor veszi kezdet�t a szabads�gharc, miut�n nyilv�nval�v� v�lik az, hogy az osztr�k udvar a m�r kor�bban megadott jogokat vissza akarja vonni. Magyarorsz�g ebben a helyzetben k�lpolitikailag teljesen mag�ra marad, majd egy hosszan elh�z�d� csatasorozat �s �tk�zetek ut�n 1949. augusztus 13-�n az orosz seregek el�tt Vil�gosn�l leteszik a fegyvert

Forr�s: http://erettsegizz.com