BUDA ELFOGLALÁSA 1541-BEN
2012.02.08. 14:52
Buda ostroma
A király halála után Ferdinánd Isztambulban érvényesíteni akarta magyar trónigényét, de Fráter György, a király tanácsosa rögvest királlyá tette a csecsemő trónörököst a rákosi országgyűlésen. Ferdinánd nem nyugodott bele, s Erdélybe küldött biztosai kötelezni akarták a rendeket, hogy tegyenek hűséget a Habsburgoknak. Közben Szulejmán is jelezte, hogy kész fegyveresen Magyarországra jönni, hogy megvédje János Zsigmond trónját. Ferdinánd Wilhelm von Roggendorf vezetésével 1541 tavaszán egy 20 ezer fős sereget küldött Buda elfoglalására. A várban volt Izabella királyné és a kisfia. Az asszony megrémült, de Fráter György és Török Bálint kitartott, mert tudták, hogy közel a török sereg. Július 10-én a kb. félszázezer fős szultáni sereg előhada megérkezett a vár alá. Ekkor a várvédők is kitörtek és elűzték von Roggendorfot, s katonái egy részét beszorították a Dunába.
Csellel a várba
Augusztus 29-én a szultán sátrába kérette Izabella királynét, a magyar főurakat, Török Bálintot és Fráter Györgyöt a csecsemő királlyal együtt. Közben az őrség java része is kivonult a várból. A sátorban tudatta Izabellával, hogy védnökségébe veszi Budát. Neki és fiának meghagyja a Tiszántúl és Erdély országrészeket, amelyet évi 10 ezer arany fejében kormányozhat. Mialatt a szultán a magyar főurakkal tárgyalt, addig egy nagy csapat janicsár vonult fel a várba. A Szombat-kapun jutottak be, az őrség nem tett semmit, mivel azt mondták, hogy csak meg kívánják szemlélni a várat. A janicsárok összeszedték a fegyvereket, majd eljutottak több kulcsfontosságú pontra. Megszállták a bástyákat és a kijáratokat. Ekkor a katonák is észbe kaptak, de a janicsárok eddigre már kezükben tartották a fontosabb helyeket. Az őrség egy részét megölték, a többit ártalmatlanították. A főbb várfokokra rögvest kitűzték a lófarkas zászlót és Nagyboldogasszony-templom tornyára is.
A vár előtt álló magyar csapatok, Fráter György és a többi főúr is döbbenten szemlélték, hogy Buda török kézre került, napra pontosan tizenöt évvel a mohácsi csata után. Török Bálintot többet senki nem látta Magyarországon, útja a szultán sátrából a Héttoronyba vezetett.
BUDA ELFOGLALÁSA (VIDEÓKLIPP): http://www.youtube.com/watch?v=qYhvo1o4vOk
Újabb kudarcok
Szulejmán szeptember 22-én Pesten és Budán erős őrséget hagyva vonult vissza a Balkánra. Európa döbbenten állt az eset előtt. A szultán magával vitte Török Bálintot, aki haláláig a Héttoronyban raboskodott. Őt zsarolásként akarta felhasználni az erdélyiekkel szemben. Fráter György is észrevette, milyen hibás úton járt, ezért mindent megtett, hogy Erdély visszakerülhessen a Magyar Királysághoz, ahol már ténylegesen is I. Ferdinánd lett az uralkodó. 1541. december 29-én megkötötték a gyalui egyezményt, melynek értelmében átadták Bécsnek a Szent Koronát, cserébe Izabella visszakapta a Szepességben levő birtokokat, melyek annak idején férjéé voltak. Ferdinánd egy kb. 40-50 ezer fős osztrák-magyar sereget küldött Buda visszafoglalására. A Pest alá érkező sereg késve, szeptember végén tett kísérletet a város bevételére. A falak ugyan gyengék, de a török védősereg megtartotta. Két hét múlva a keresztények szégyenszemre vonultak vissza.
Bizonyossá vált, hogy Ausztria éppúgy nem fogja tudni a törökökkel szemben megvédeni az országot akárcsak Szapolyai János. Ezért a gyalui egyezséget Izabella királyné felmondta, és vállalta a török függőséget, Fráter György pedig a következő évben megszervezte az erdélyi államot. Időközben újabb egyezség született I. Ferdinánddal Erdély átadásáról, ami török támadást eredményezett, és 1551-ben bérgyilkosok Erdélyben, alvinci kastélyában Fráter Györgyöt is megölték.
Forrás: Wikipedia
|